Ahogy a felújító üzem egyre nagyobb figyelmet kap, az emberek elkezdték felfedezni a felújítás különböző területeit, és bizonyos kutatási eredményeket értek el a felújítás logisztikája, irányítása és technológiája terén. A felújítási folyamat során az alkatrészek tisztítása fontos része a felújítás minőségének biztosítása érdekében. A tisztítási módszer és a tisztítás minősége fontos az alkatrészek azonosításának pontossága szempontjából, biztosítva a felújítási minőséget, csökkentve a felújítási költségeket és javítva a felújított termékek élettartamát. Ez fontos hatással lehet.
1. A tisztítás helye és fontossága az újragyártási folyamatban
A termékalkatrészek felületének tisztítása fontos folyamat az alkatrész-felújítás folyamatában. Az osztály előfeltétele, hogy felmérje az alkatrész felületének méretpontosságát, geometriai alakpontosságát, érdességét, felületi teljesítményét, korróziós kopását és tapadását, képezi az alapját az alkatrészek felújításának. Az alkatrészfelület-tisztítás minősége közvetlenül befolyásolja az alkatrészfelület elemzését, tesztelését, a felújítási feldolgozást, az összeszerelés minőségét, és ezáltal a felújított termékek minőségét is.
A tisztítás során tisztítóberendezés segítségével tisztítófolyadékot visznek fel a munkadarab felületére, majd mechanikai, fizikai, kémiai vagy elektrokémiai módszerekkel eltávolítják a berendezés és alkatrészeinek felületéről a zsírt, korróziót, iszapot, vízkövet, szénlerakódásokat és egyéb szennyeződéseket, és elérik a munkadarab felületén a kívánt tisztaságot. A szétszerelt hulladéktermékeket alak, anyag, kategória, sérülés stb. szerint tisztítják, és a megfelelő módszereket alkalmazzák az alkatrészek újrafelhasználásának vagy felújításának minőségének biztosítására. A termék tisztasága a felújított termékek egyik fő minőségi mutatója. A rossz tisztaság nemcsak a termékek felújítási folyamatát befolyásolja, hanem gyakran a termékek teljesítményének romlását, túlzott kopásra való hajlamot, pontosságcsökkenést és élettartam-rövidülést is okoz. A termékek minősége. A jó tisztaság javíthatja a fogyasztók bizalmát a felújított termékek minőségében.
Az újragyártási folyamat magában foglalja a hulladéktermékek újrahasznosítását, a termékek szétszerelés előtti külső tisztítását, az alkatrészek szétszerelését, durva tesztelését, az alkatrészek tisztítását, a tisztítás utáni alkatrészek pontos felismerését, az újragyártást, az újragyártott termékek összeszerelését stb. A tisztítás két részből áll: a hulladéktermékek teljes külső tisztításából és az alkatrészek tisztításából. Az előbbi elsősorban a termék külső felületén lévő por és egyéb szennyeződések eltávolítására szolgál, az utóbbi pedig elsősorban az alkatrészek felületén lévő olaj, vízkő, rozsda, szénlerakódások és egyéb szennyeződések eltávolítására. Az olaj- és gázrétegek a felületen stb. ellenőrzik az alkatrészek kopását, a felületi mikrorepedések vagy egyéb hibákat annak megállapítására, hogy az alkatrészek használhatók-e vagy újragyártásra szorulnak. Az újragyártási tisztítás különbözik a karbantartási tisztítási folyamattól. A fő karbantartó mérnök megtisztítja a hibás alkatrészeket és a kapcsolódó alkatrészeket a karbantartás előtt, míg az újragyártás megköveteli az összes hulladéktermék teljes tisztítását, hogy az újragyártott alkatrészek minősége elérje az új termékek színvonalát. Ezért a tisztítási tevékenységek fontos szerepet játszanak az újragyártási folyamatban, és a nagy munkaterhelés közvetlenül befolyásolja az újragyártott termékek költségét, ezért nagy figyelmet kell rá fordítani.
2. Tisztítási technológia és annak fejlődése a felújításban
2.1 Tisztítási technológia újragyártáshoz
A szétszerelési folyamathoz hasonlóan a tisztítási folyamat sem tud közvetlenül tanulni a szokásos gyártási folyamatból, ami új műszaki módszerek kutatását és új újrahasznosító tisztítóberendezések fejlesztését igényli a gyártóknál és az újrahasznosító berendezések beszállítóinál. A tisztítási folyamat során alkalmazott tisztítási módszer a tisztítás helyszínétől, céljától, az anyagok összetettségétől stb. függ. Az általában alkalmazott tisztítási módszerek a benzintisztítás, forróvizes permetezéses tisztítás vagy gőztisztítás, kémiai tisztítószeres tisztítás, kémiai tisztítófürdő, súrolás vagy acélkefés súrolás, nagynyomású vagy normál nyomású permetezéses tisztítás, homokfúvás, elektrolitikus tisztítás, gázfázisú tisztítás, ultrahangos tisztítás, többlépcsős tisztítás és egyéb módszerek.
Minden egyes tisztítási folyamat elvégzéséhez számos különféle speciális tisztítóberendezés használható, beleértve: szórótisztító gépet, szórópisztolyos gépet, átfogó tisztítógépet, speciális tisztítógépet stb. A berendezések kiválasztását a felújítási szabványok, követelmények, a környezetvédelem, a költségek és a felújítási helyszín szerint kell meghatározni.
2.2 A tisztítási technológia fejlődési trendje
A tisztítási lépés a szennyeződés egyik fő forrása a felújítás során. Ezenkívül a tisztítási folyamat során keletkező káros anyagok gyakran veszélyeztetik a környezetet. Ráadásul a káros anyagok ártalmatlanításának költsége is meglepően magas. Ezért a felújítási tisztítási lépésben csökkenteni kell a tisztítóoldat környezetre gyakorolt káros hatását, és zöld tisztítási technológiát kell alkalmazni. Az újragyártók számos kutatást végeztek, és széles körben alkalmaztak újabb és hatékonyabb tisztítási technológiákat, így a tisztítási folyamat egyre környezetbarátabbá vált. A tisztítási hatékonyság javítása mellett csökken a káros anyagok kibocsátása, csökken az ökológiai környezetre gyakorolt hatás, nő a tisztítási folyamat környezetvédelme, és javul az alkatrészek minősége.
3. Tisztítási tevékenységek az újragyártás minden szakaszában
Az újragyártási folyamat során a tisztítás főként a hulladéktermékek külső tisztítását foglalja magában a szétszerelés előtt, valamint az alkatrészek tisztítását a szétszerelés után.
3.1 Tisztítás szétszerelés előtt
A szétszerelés előtti tisztítás elsősorban az újrahasznosított hulladéktermékek külső tisztítására vonatkozik a szétszerelés előtt. Fő célja a hulladéktermékek külsején felhalmozódott nagy mennyiségű por, olaj, üledék és egyéb szennyeződés eltávolítása, hogy megkönnyítse a szétszerelést és elkerülje a por és olaj felhalmozódását. Várja meg, amíg a lopott árut behozzák a gyári folyamatba. A külső tisztításhoz általában csapvizet vagy nagynyomású vízöblítést használnak. Nagy sűrűségű és vastag rétegű szennyeződés esetén adjon megfelelő mennyiségű kémiai tisztítószert a vízhez, és növelje a permetezési nyomást és a víz hőmérsékletét.
A gyakran használt külső tisztítóberendezések közé tartoznak az egypisztolyos és a többfúvókás sugaras tisztítógépek. Az előbbiek főként a nagynyomású kontakt sugár vagy a szódasugár súroló hatására, illetve a sugár és a tisztítószer kémiai hatására támaszkodnak a szennyeződések eltávolítására. Az utóbbiaknak két típusa van: az ajtókerethez mozgatható és az alagúthoz rögzített típus. A fúvókák beépítési helye és száma a berendezés céljától függően változik.
3.2 Tisztítás szétszerelés után
Az alkatrészek szétszerelés utáni tisztítása főként az olaj, rozsda, vízkő, szénlerakódások, festék stb. eltávolítását foglalja magában.
3.2.1 Zsírtalanítás
Minden olyan alkatrészt, amely különféle olajokkal érintkezik, szétszerelés után meg kell tisztítani az olajtól, azaz zsírtalanítani kell. Két kategóriába sorolható: szappanosítható olaj, azaz olyan olaj, amely lúggal reagálva szappant képezhet, például állati olaj és növényi olaj, azaz nagy molekulatömegű szerves sav sója; nem szappanosítható olaj, amely nem reagál erős lúggal, például különféle ásványi olajok, kenőolajok, vazelin és paraffin stb. Ezek az olajok vízben oldhatatlanok, de szerves oldószerekben oldódnak. Ezen olajok eltávolítása főként kémiai és elektrokémiai módszerekkel történik. A gyakran használt tisztítóoldatok a következők: szerves oldószerek, lúgos oldatok és kémiai tisztítóoldatok. A tisztítási módszerek közé tartoznak a kézi és mechanikai módszerek, beleértve a súrolást, forralást, permetezést, vibrációs tisztítást, ultrahangos tisztítást stb.
3.2.2 Vízkőtelenítés
Miután a mechanikus termékek hűtőrendszere hosszú ideig kemény vagy szennyeződésekben gazdag vizet használt, szilícium-dioxid réteg rakódik le a hűtő és a cső belső falán. A vízkő csökkenti a vízvezeték keresztmetszetét és a hővezető képességet, ami súlyosan befolyásolja a hűtőhatást és a hűtőrendszer normál működését. Ezért a felújítás során el kell távolítani. A vízkő eltávolítására általában kémiai eltávolítási módszereket alkalmaznak, beleértve a foszfát eltávolítási módszereket, az lúgos oldat eltávolítási módszereket, a pácolási eltávolítási módszereket stb. Az alumíniumötvözet alkatrészek felületén lévő vízkő eltávolításához 5%-os salétromsavoldatot vagy 10-15%-os ecetsavoldatot lehet használni. A vízkő eltávolítására szolgáló kémiai tisztítófolyadékot a vízkő alkatrészeinek és alkatrészanyagainak megfelelően kell kiválasztani.
3.2.3 Festék eltávolítása
A szétszerelt alkatrészek felületén lévő eredeti védőfestékréteget a sérülés mértékétől és a védőbevonat követelményeitől függően teljesen el kell távolítani. Az eltávolítás után alaposan öblítse le, és készítse elő az újrafestést. A festék eltávolításának módja általában az, hogy előkészített szerves oldószert, lúgos oldatot stb. használ festékeltávolítóként, először ecsettel vigye fel az alkatrész festékfelületére, oldja fel és lágyítsa meg, majd kéziszerszámokkal távolítsa el a festékréteget.
3.2.4 Rozsda eltávolítása
A rozsda a fémfelület oxigénnel, vízmolekulákkal és a levegőben lévő savas anyagokkal, például vas-oxiddal, vas(III)-oxiddal stb. való érintkezése során keletkező oxidok, amelyeket általában rozsdának neveznek; a rozsda eltávolításának fő módszerei a mechanikai módszer, a kémiai pácolás és az elektrokémiai maratás. A mechanikus rozsda eltávolítása elsősorban mechanikai súrlódással, vágással és egyéb műveletekkel távolítja el a rozsdaréteget az alkatrészek felületéről. A leggyakrabban használt módszerek a kefézés, csiszolás, polírozás, homokfúvás stb. A kémiai módszer elsősorban savat használ a fém feloldására, és a kémiai reakcióban keletkező hidrogént a rozsdaréteg összekapcsolására és leválasztására, hogy feloldja és leválassza a rozsdatermékeket a fém felületéről. A gyakran használt savak közé tartozik a sósav, a kénsav, a foszforsav stb. Az elektrokémiai savas maratási módszer elsősorban az alkatrészek elektrolitban lévő kémiai reakcióját használja a rozsda eltávolításának céljának eléréséhez, beleértve a rozsdától eltávolított alkatrészek anódként, a rozsdától eltávolított alkatrészek pedig katódként való használatát.
3.2.5 Koromlerakódások tisztítása
A szénlerakódás kolloidok, aszfaltének, kenőolajok és szén összetett keveréke, amely az üzemanyag és a kenőolaj tökéletlen égése során keletkezik az égési folyamat során és magas hőmérséklet hatására. Például a motorban a szénlerakódások nagy része a szelepeken, dugattyúkon, hengerfejeken stb. halmozódik fel. Ezek a szénlerakódások befolyásolják a motor egyes részeinek hűtőhatását, rontják a hőátadási feltételeket, befolyásolják az égést, sőt az alkatrészek túlmelegedését és repedések kialakulását is okozhatják. Ezért az alkatrész felújítási folyamata során a felületen lévő szénlerakódást tisztán el kell távolítani. A szénlerakódások összetétele szorosan összefügg a motor szerkezetével, az alkatrészek elhelyezkedésével, az üzemanyag és a kenőolaj típusával, a munkakörülményekkel és a munkaidővel. A szénlerakódásokat az általánosan használt mechanikai módszerek, a kémiai módszerek és az elektrolitikus módszerek távolíthatják el. A mechanikus módszer drótkefék és kaparók használatát jelenti a szénlerakódások eltávolítására. A módszer egyszerű, de a hatékonysága alacsony, nem könnyű tisztítani, és károsítja a felületet. A szénlerakódások sűrített levegős sugárral történő eltávolítása nukleáris forgácsolási módszerrel jelentősen javíthatja a hatékonyságot. A kémiai módszer során az alkatrészeket 80–95 °C hőmérsékletű marónátronba, nátrium-karbonátba vagy más tisztítóoldatba merítik, hogy feloldják vagy emulgeálják az olajat és lágyítsák a szénlerakódásokat, majd kefével eltávolítják a szénlerakódásokat és megtisztítják azokat. Az elektrokémiai módszer lúgos oldatot használ elektrolitként, és a munkadarabot a katódhoz csatlakoztatják a szénlerakódások eltávolítására a kémiai reakció és a hidrogén együttes hatására. Ez a módszer hatékony, de szükséges a szénlerakódás specifikációinak elsajátítása.
4 Következtetés
1) Az újragyártási tisztítás a felújítási folyamat fontos része, amely közvetlenül befolyásolja az újragyártott termékek minőségét és az újragyártás költségeit, és megfelelő figyelmet kell rá fordítani.
2) Az újragyártási tisztítási technológia a tisztítás, a környezetvédelem és a nagy hatékonyság irányába fejlődik, a kémiai oldószerek tisztítási módszere pedig fokozatosan a víz alapú mechanikai tisztítás irányába fejlődik, hogy csökkentse a környezetszennyezést a folyamat során.
3) Az újragyártási folyamat során a tisztítás felosztható szétszerelés előtti és szétszerelés utáni tisztításra, ez utóbbi magában foglalja az olaj, rozsda, vízkő, szénlerakódások, festék stb. eltávolítását.
A megfelelő tisztítási módszer és tisztítóberendezés kiválasztásával kétszeres eredményt érhetünk el feleannyi erőfeszítéssel, és stabil alapot teremthetünk az újrahasznosítási ipar fejlődéséhez is. A Tense, mint professzionális tisztítóberendezés-gyártó, professzionális tisztítási megoldásokat és szolgáltatásokat kínál.
Közzététel ideje: 2023. február 9.